Az üvegszálas rácsok gyártási folyamatainak három fő típusa van: a dugattyús száltekercselés, a folyamatos száltekercselés és a centrifugális öntés.
Dugattyús száltekercselés (fix{0}}hosszúságú módszer): Ebben a folyamatban az impregnálótartály egy forgó tüskével oda-vissza mozog. A hosszú üvegszálas szálakat bizonyos szögben helyezik el a tüske tengelyéhez képest. A tekercselés szögét az impregnálótartály mozgási sebességének és a tüske forgási sebességének aránya szabályozza. Az impregnáló tartály transzlációs mozgása számítógépes elektromechanikus vezérlés. A tekercselési rétegek száma fokozatosan növekszik a tervezett falvastagság eléréséig. Tekercselés után a termékben lévő gyanta alapvetően kikeményedik. Kikeményedés után a tüskét eltávolítják az üvegszálas csőből.
Folyamatos száltekercselés (folyamatos módszer): Ennél a folyamatnál a cső egy adagolóállomáson halad keresztül, amely gyantával{0}}impregnált, sodratlan előfonás, aprított üvegszál szálak és gyantahomok keverékét szállítja. A cső úgy alakul ki, hogy a tüske folyamatosan halad előre.
Centrifugális öntési eljárás (fix{0}}hosszúságú módszer): Ebben a folyamatban vágott üvegszál-erősítést és homokot táplálnak be egy csapágyra rögzített acélformába. A forma egyik végébe telítetlen gyantát fecskendeznek be katalizátorral, impregnálva ezzel az erősítést. Centrifugális erő hatására a gyanta kiszorítja a levegőt a szálakból és a töltőanyagokból, így sűrű, nem-porózus kompozit anyagot hoz létre. A centrifugális erő hatására a cső belső falán egy sima, gyantában{5}}dús belső felületi réteg képződik, amely aztán magasabb hőmérsékleten kikeményedik. Az ezzel a módszerrel gyártott csöveket üvegszál-erősítésű műanyaggal (FRP) homok{7}}töltött csöveknek is nevezik.
Világszerte sokkal több gyártó alkalmazza a dugattyús száltekercselési eljárást, mint a másik két módszert alkalmazó gyártó. Ennek egyik oka, hogy az ezzel az eljárással gyártott FRP csövek alkalmazási köre szélesebb és jobban alkalmazható.
